A jó hangulat mint sikertényező

A kolléga reggel ragyogó arccal érkezik az irodába, a pályázó mosolyogva ül le az állásinterjún, az eladó pedig jó kedvvel üdvözli az ügyfelét. A jó hangulat a siker egyik tényezője. De miért van ez így, és hogyan tudják ezt a jelöltek, a munkavállalók és a vezetők a saját javukra fordítani?

A jó hangulat szimpatikussá tesz

Az állásinterjún ez a legfontosabb: az első benyomás. A verbális kommunikációnál is jobban befolyásolja a jelölt melletti vagy ellene szóló döntést a nonverbális kommunikáció. A jelentkező jó hangulata szimpátiát kelt a beszélgetőpartnerben, és ideális esetben még tovább erősíti a mondottak pozitív benyomását.

Chris Robert pszichológus (Missouri-Columbia Egyetem) például alaposan foglalkozott a „humor a munkahelyen“ témával, és többek között a következő következtetésre jutott: Azok a vidám emberek, akik optimizmust terjesztenek a munkahelyen, jelentősen növelik a vállalaton belüli megítélésüket; kollégáik és feletteseik gyakrabban emlékeznek rájuk, és másoknál gyakrabban ajánlják őket tovább. – Ez felbecsülhetetlen előnyt jelent a pályázók számára minden állásinterjún.

A jó hangulat a vállalatokat is vonzóvá teszi

Adrian Gostick és Scott Christopher tudósok egy tanulmány keretében több mint egymillió alkalmazottat kérdeztek meg arról, mi motiválja őket, illetve mi teszi vonzóvá egy munkaadót. Az egyik legfontosabb megállapítás: az emberek annál jobban szeretik a munkahelyüket, minél gyakrabban nevetnek ott. Tehát kedves HR-es kollégák: az állásinterjún nem csak a jelölt jó hangulata és pozitív kisugárzása számít.

A jó hangulatú emberek hatékonyabbak

Torontói Egyetem. Adam Keith Anderson pszichológus három kísérleti csoportot vizsgált: az első csoportot zenével hozták jó hangulatba. A második csoport szomorú zenét hallgatott, míg a kontrollcsoport földrajzi tényeket olvasott. Ezt követően a résztvevők feladatokat oldottak meg. Az első csoport, amelyet előzőleg jó hangulatba hoztak, jelentősen jobb eredményeket ért el a befogadási és elemzési képességek terén.

Nem utolsósorban a számos pozitív hatás miatt néhány éve már létezik a „Feel Good Manager“ szakma, méghozzá az első német vállalatoknál is. Mivel a munkavállaló hangulata – amely természetesen nem csak a saját jó kedvétől, hanem a kollégáktól, a munkahelyi légkörtől stb. is függ – közvetlenül hatással van a teljesítményre.

De hát nem lehet mindig csak jó kedvűnek lenni

Ez igaz, de nem is szükséges. A döntő tényező a pozitív gondolatok aránya: Barbara L. Fredrickson és Marcial Losada, a Karolinai Egyetem kutatói kiszámították, hogy legalább 3 : 1-es pozitív arány – vagyis három pozitív érzés egy negatívra – elegendő a pozitív alapbeállítottsághoz. És hogyan lehet szükség esetén növelni a pozitív gondolatok arányát?

Bebizonyosodott, hogy a rendszeres testmozgás és sportolás serkenti a boldogsághormonok – például a szerotonin és az endorfin – kiválasztását. A (nappali/napfény) is „boldogságkeltő“. Bizonyos ételek is jó hangulatot teremtenek, főleg azok, amelyek nagy mennyiségben tartalmaznak triptofán aminosavat. Ide tartoznak például a banán, az avokádó, a füge, a zabpehely, a parmezán és különböző diófélék. A (megfelelő) zene is pozitív hatással van ránk.

Ja, egyébként még egy jó hír mindenkinek, aki ma nem túl jó hangulatban van:

A fent említett, Torontóban Anderson által végzett kísérlet során kiderült, hogy a 2. csoport (szomorú zene) rossz hangulatú alanyai jobb eredményt értek el a koncentrációs tesztben, és az egyes egyszerű, ismétlődő feladatok során kevésbé hagyták magukat elterelni a figyelmüket. Ha tehát ma rossz kedve van, próbáljon ki valami monoton tevékenységet, például az irodai iratrendezést vagy a leltározást.

És miután sikeresen befejezte ezt a nagy koncentrációt igénylő feladatot, vegyen részt a Facebookon meghirdetett nyereményjátékunkban (2017. január 10-től január 15-ig, 20 óráig), hogy még több zene és jó hangulat legyen.