Amit a Z generáció a munkaerőpiactól vár

A Z generáció, azaz az 1995 és 2010 között születettek, fokozatosan lépnek be a munka világába. Ez az első olyan generáció, amely kisgyermekkorától kezdve a digitális technológiák között nőtt fel, és mint „digitális bennszülöttek”, ezeket teljesen természetesnek tartják.

A koronavírus-járvány jelentősen meghatározta a Z-generáció utolsó iskolai éveit, valamint a szakképzés és az egyetemi tanulmányok első éveit: a karantén, a távoktatás, az iskolabezárások, az online egyetemi oktatás stb. egyrészt szigorú érintkezéskorlátozást jelentettek, másrészt a fiatal diákok és hallgatók digitálisan kapcsolatban maradtak az egész világgal.

A politika támogatja a Z generációt

Azok, akik már 2020-ban beléptek a munkaerőpiacra, a gazdasági válság miatt gyakran elsőként vesztették el az állásukat. Az elmúlt két évben Németország-szerte csökkent a kínált szakmunkásképzési helyek száma is. Ez a tendencia világszerte megfigyelhető: a fiatalok gyakrabban és hosszabb ideig vannak munkanélküliek, mint a koronavírus-járvány előtt. 2021 végén Németországban ez az arány 6,4 százalék volt, Európában pedig 14,0 százalék. Annak érdekében, hogy ez a tendencia ne váljon tartósá, az EU már 2020 végén 145 millió euróra emelte a „Fiatalok foglalkoztatási kezdeményezése“ (YEI) költségvetését.

Hogy a jelenlegi intézkedések mennyire lesznek hatékonyak, az ugyan csak az elkövetkező években derül ki. Az Egyesült Államok példája azonban okot ad az optimizmusra. Ott a fiatalok munkanélküliségi rátája tavaly gyorsan csökkent, és jelenleg 10 százalék alatt van – az előrejelzések szerint hosszú távon is így marad. Amerikai közgazdászok és pszichológusok ezt azzal magyarázzák, hogy a Z generációhoz tartozó fiatalok a koronavírus miatti többéves pangás után most újra aktívak akarnak lenni.

A Z generáció változatosságot szeretne a munkájában

A Z generáció amúgy is nyugodtabb hozzáállást tanúsít a szakmai jövőjét illetően, mint az előző generációk bármelyike. Tisztában vannak azzal, hogy a digitalizáció a jövőben megváltoztatja majd a munkát és a mindennapi életet, és ezt nyugodtan, pozitívan fogadják. A munka és a magánélet egyensúlya alig játszik szerepet. Ehelyett motivációt és értelmet keresnek saját szakmai és magánéletük kialakításához. Ez egyértelmű struktúrákat és rögzített munkaidőt jelent, elegendő szabadsággal a magánérdeklődésükre. Így a fiatalok számára inkább nem jöhet szóba, hogy munkaidő után még e-mailekre válaszoljanak vagy üzleti telefonhívásokat bonyolítsanak le.

A Z generáció érdekes és változatos munkaköröket keres, amelyek folyamatosan új kihívásokat jelentenek. Csak 38 százalékuk tudja elképzelni, hogy egy munkahelynél maradjon egész életében. Ezzel szemben a gyakori állásváltás nem ritkaság, a „gig economy” keretében kínált lehetőségek pedig sok esetben a legkedveltebb választás.

Mi az a „gig economy”?

• A „gig economy” olyan munkaerőpiac, ahol szabadúszók és mellékállásban dolgozók vállalnak egyedi, időben korlátozott megbízásokat. Ezek a munkák többnyire nem járnak szociális biztosítással, és nincs hozzájuk munkaszerződés.
• A gig-munkavállalók tevékenységi köre a taxisofőrködéstől és az ételszállítástól egészen az ügyfélszolgálatig vagy a művészi fellépésekig terjed. Az internet segítségével a gig-munkavállalók világszerte találhatnak megbízásokat; ez egyaránt vonatkozik a szabadúszó grafikusokra és az ügynökségekre is.
• A munkaerőpiaci kutatók arra számítanak, hogy a jövőben a „gig working” a munka világának jelentős részét fogja kitenni.